Karácsony hóval és hó nélkül

És igen már, újra Lisszabonban vagyok. Azt hiszem, most nem ért sokk se otthon, se itthon.
Először is talán, mert késő este sötétben érkeztem (miután törölték az egyik csatlakozásomat)- így nem fogadhatott szürke ég, depressziós, levél néküli fák. Vagyis sötétben nem láttam. Hideg sem volt, láttam havat is.

Aludtam a régi ágyamban, mászkáltam mezítláb a lakásban, sima hálópólóban aludtam, élveztem a központi fűtés csodáját. Ettem túró rudit, meg meggyet (igen ilyet se kapni itt).

Hallottam a villamoson utazók értelmetlen, sokszor felháborítóan buta beszélgetéseit. Nem állítom, hogy itt ne lenne ilyen a metrón, de olyan szépen ki tudom kapcsolni az agyam és csak akkor értem meg a társalgásokat, ha akarom is. Nem mondom, hogy ez alatt a fél év alatt sokat változott volna Budapest, már amennyit láttam belőle, de a lőrinci villamos megállóval szemben lévő üzlet már megint gazdát cserélt. Most gyrost árul.

...