Móni ne izgulj jó lesz kint :)))

Szerintem normális, hogy kicsit mindenki izgul, mert az ismeretlenbe indultunk...

De a repülőről leszállva már nem volt időm, azon filózni, hogy mi lesz, mert meg kellett találnom a hostelt egyedül Lisszabonban....

És aztán telnek a napok majd hetek legvégül a hónapok és megszokod az új életet, új életritmust, és rájössz, hogy ez most nem egy hosszabb vakáció, mert elfogy a hozott liszta bugyi és habár néha semmi kedved kimenni a lakásból muszáj boltba menni, mert az éhség nagy úr... de közben minden annyira jó lesz, hogy nem sietsz majd haza, még ha lesz is aki hiányzik.

Hazavágyni? Úgyis minden elmúlik, néhány dolgot jobb nem siettetni...
Januárban ócánparton sétálni, zöld fákat látni, 16 fokban kellemesen elleni az utcán, 6 fokban portugálhoz méltán "fagyoskodni" az utcán, és megszokni, hogy néha 15 fokban is le kell vetkőzni otthon. 14 fokos konyhában vacsizni és igen leülök evéshez, bár mindig eszembe jut, hogy anyu mindig mondta, ne ülj le a hidegben, mert felfázol... de mindent megszoksz és nem csak megszokod élvezed... 

Itt is lesznek barátaid, akik majd akkor fognak hiányozni, ha már nem leszel itt...

Én Lisszbonban is otthonra leltem...