Igérjük gyorsak leszünk - szól a felirat a metróállomáson. Feltünt az apró matrica a sarokban ami egy 2011-es nyári bulira hív.
Gyorsaság portugál módra (is).
Tuesday, July 9, 2013
Thursday, June 13, 2013
Brazíliában jártam
Május közepén egy hetet töltöttem Brazíliában, egész pontosan Porto Alegreben (Rio Grande do Sul).
Közel 11 órás repülőúttal és 4 órás időeltolódással kell számolni az odautazni vágyóknak.
Egy kiállásra mentünk, majd volt kb. két szabad napunk várost nézni. Előszór is: Porto Alegre viszonylag biztonságos, Rio de Janeiro vagy São Paulohoz képest, de nem szép. Favelák állítólag valahol a város szélen valamennyi, de nem igazán jellemző, még csak sok koldust se látni a városban, egyszerűen az építészek nem remekeltek. Van egy valamilyen park, napos időben elég kellemes lehet és szombaton egy jó kis kirakodó vásár is van a közelében. A folyópart, amit annyira ajánlottak a hotelben, nagy csalódás volt, kb. 100 méter séta után elég lepusztult.
Ha ettől eltekintünk, akkor az emberek nagyon kedvesek, külön kiemelendő a boltok eladói, akik a jutalék miatt, mindig bemutatkoznak és felajánlják a segítségüket.
Havaianas papucsot nem olyan könnyű venni, ha valaki nem nyáron látogat oda. A belváros kis boltjaiban, már 15 real körül láttunk, a reptéren 15 dollár... A ruhák eszméletlen drágák, nagyon nagyon rondák. összességén a brazil nők nagyon rosszul öltözködnek. A kivételt a gazdagok képezik, akik megtehetik, hogy az elegáns shoppingokban vásároljanak. Ezekre a lányokra mondják, hogy nagyon csinosak. Az egyik ilyen bevásárlóközpontban volt igazán az az érzésem, hogy Portugáliában vagyok.
Mit érdemes kint venni? Főleg manikűr, fésű és más drogériában kapható dolgokat.
Van olyan étterem, ami külön kisbuszt küld a hotelhez, elvisz az étteremben, majd vacsora után vissza is hoz.
A svédasztal itt olyan 20 euro körül van plussz ital.
A kínálat valami fantasztikus. Vegetáriánusok ne sokat reméljenek, ugyanis az igazi specialitás a különböző nyárson grillezett marha és disznóhúsok. Amit csak hoznak és hoznak és már nem bírod, de akkor jön valami nagyon jó kinézetű és meg bevállalod. Gyümölcsök természetesen nagyon finomak, bár mivel az ottani tél kezdetén voltunk kicsit kisebb volt a választék: papaia, goiaba, dinnyék, kiwi, alma, banán és körte.
Pão de queijo (sajtos péksütemény) és egyéb töltött batyuk, csirkével vagy spenóttal, vagy éppen pizzás is említést érdemel.
És akkor térjünk át az italokra. A csapvíz iható, a maté teát szinte bárhol képesek inni, mint például délután a drogéria eladói a pult mögött a speciális kis poharaikból.
Kipróbáltam a kókuszvizet, igazi zöld kókuszból. Jó súlyos kis pohár volt, de nagyon kellemes :)
Alkohol gyanánt kötelező a caipirinha - cachaçával vagy vodkával, limával, vagy inkább eperrel, piros gyümölcsökkel, de a legjobb maracujával.
A legegyszerűbb taxival közlekedni, bár egyszer a buszt is kipróbáltuk.
A brazilokról azt kell tudni, hogy nehezen értik a portugáliai portugált. És kb. 99%-uk azt sem vette észre, hogy én akcentussal beszélem a nyelvet, simán elhitték, hogy portugál vagyok :)
Képeket ide töltöttem fel:
https://plus.google.com/photos/110705343858418059486/albums/5888924001427602449?authkey=CPf4j4blisizWA
Közel 11 órás repülőúttal és 4 órás időeltolódással kell számolni az odautazni vágyóknak.
Egy kiállásra mentünk, majd volt kb. két szabad napunk várost nézni. Előszór is: Porto Alegre viszonylag biztonságos, Rio de Janeiro vagy São Paulohoz képest, de nem szép. Favelák állítólag valahol a város szélen valamennyi, de nem igazán jellemző, még csak sok koldust se látni a városban, egyszerűen az építészek nem remekeltek. Van egy valamilyen park, napos időben elég kellemes lehet és szombaton egy jó kis kirakodó vásár is van a közelében. A folyópart, amit annyira ajánlottak a hotelben, nagy csalódás volt, kb. 100 méter séta után elég lepusztult.
Ha ettől eltekintünk, akkor az emberek nagyon kedvesek, külön kiemelendő a boltok eladói, akik a jutalék miatt, mindig bemutatkoznak és felajánlják a segítségüket.
Havaianas papucsot nem olyan könnyű venni, ha valaki nem nyáron látogat oda. A belváros kis boltjaiban, már 15 real körül láttunk, a reptéren 15 dollár... A ruhák eszméletlen drágák, nagyon nagyon rondák. összességén a brazil nők nagyon rosszul öltözködnek. A kivételt a gazdagok képezik, akik megtehetik, hogy az elegáns shoppingokban vásároljanak. Ezekre a lányokra mondják, hogy nagyon csinosak. Az egyik ilyen bevásárlóközpontban volt igazán az az érzésem, hogy Portugáliában vagyok.
Mit érdemes kint venni? Főleg manikűr, fésű és más drogériában kapható dolgokat.
Van olyan étterem, ami külön kisbuszt küld a hotelhez, elvisz az étteremben, majd vacsora után vissza is hoz.
A svédasztal itt olyan 20 euro körül van plussz ital.
A kínálat valami fantasztikus. Vegetáriánusok ne sokat reméljenek, ugyanis az igazi specialitás a különböző nyárson grillezett marha és disznóhúsok. Amit csak hoznak és hoznak és már nem bírod, de akkor jön valami nagyon jó kinézetű és meg bevállalod. Gyümölcsök természetesen nagyon finomak, bár mivel az ottani tél kezdetén voltunk kicsit kisebb volt a választék: papaia, goiaba, dinnyék, kiwi, alma, banán és körte.
Pão de queijo (sajtos péksütemény) és egyéb töltött batyuk, csirkével vagy spenóttal, vagy éppen pizzás is említést érdemel.
És akkor térjünk át az italokra. A csapvíz iható, a maté teát szinte bárhol képesek inni, mint például délután a drogéria eladói a pult mögött a speciális kis poharaikból.
Kipróbáltam a kókuszvizet, igazi zöld kókuszból. Jó súlyos kis pohár volt, de nagyon kellemes :)
Alkohol gyanánt kötelező a caipirinha - cachaçával vagy vodkával, limával, vagy inkább eperrel, piros gyümölcsökkel, de a legjobb maracujával.
A legegyszerűbb taxival közlekedni, bár egyszer a buszt is kipróbáltuk.
A brazilokról azt kell tudni, hogy nehezen értik a portugáliai portugált. És kb. 99%-uk azt sem vette észre, hogy én akcentussal beszélem a nyelvet, simán elhitték, hogy portugál vagyok :)
Képeket ide töltöttem fel:
https://plus.google.com/photos/110705343858418059486/albums/5888924001427602449?authkey=CPf4j4blisizWA
Sunday, April 7, 2013
Rando fotó app
Fénykép mániás vagyok, nem is tudom, hogy bírtam a tekercses korszakot, amikor nagyon meg kellett gondolni, hogy mire kattintok. Végre a digitális gépekkel százával készíthetek képeket... persze aztán tárolom mind, apu nem is érti miért :)
A mobil telefon meg egyszerűen a csoda, minden pillanat megörökíthető. Aztán persze megosztható.
Sőt még előtte filterezhető is.
Kicsit a blog témájától éltérően egy fotó appot ajánlanék.
Íme a legújabb hobbim, szóval szeretek mindenfélét fotózni, Lisszabont már elölről-hátulra,
északról-délre lefotóztam, szóval eljött az ideje, hogy idegeneknek, random kiválasztott embereknek küldjek életképeket. A rando app (https://itunes.apple.com/us/app/rando/id588683021) ezt tudja, csinálok egy képet, aminek sajátos kör keretet ad, mintha kukucskálón néznénk a világ egyik másik pontjára, majd a képet elküldi valakinek, aki pedig megkapja, csak annyit tud, hogy honnan jött a kép. Semmi köszönöm, komment, lájk vagy más social media elem. Törölheted, ha nem tetszik, vagy jelentheted.
Sunday, February 10, 2013
Az utcára!
A különböző politikusokat utcára kívánó fal firkák kora leáldozóban lenne? Vagy csak reálisabb a Sporting elnökét az utcára kívánni? Legalábbis egyre több ilyen feliratot látni. És ha már kívántatott, be is teljesült.
Subscribe to:
Posts (Atom)
